|
|
Ébredj fel és ordíts!
Sri H.W.L. Poonja: Ébredj fel és ordíts! (I-II. kötet)
Reiki Alapítvány, Budapest, 1998.
Részlet a könyvből
Képzelj el egy gondolathullámokból álló folyót! Mindenki az árral egy irányba sodródik, ugyanazokhoz a gondolatokhoz ragaszkodik, és elviszi az áradat.
Te viszont csak egyetlen gondolatnak adj helyet: „Szabad akarok lenni”! Ez ritkán jelenik meg az egész népességben. A Föld teljes lakossága sodródik az árral. Nem az a rendeltetésük, hogy e gondolat megjelenjen bennük: „Most azonnal meg akarok világosodni!”
Én azt mondom tehát, hogy a szabadságnak ez a gondolata az árral szemben, a forrás felé halad. Semmiféle erőfeszítést nem követel tőled ez. A „Szabad akarok lenni” gondolata maga szabad. Ez a vezet el téged a szabadsághoz. Ez a legkivételesebb gondolat, a Földön élő hatmillió emberből mindössze egy maréknyiban jelenik meg.
Mindig szabad vagy! Sehová sem kell rohannod a szabadságért. Valami másért kell rohannod. Hol van a szabadság, a megvilágosodás, a béke, a boldogság? Itt vannak. Ahhoz, hogy itt légy, milyen erőfeszítést kell tenned? Semmit sem kell tenned, hogy az maradj, aki vagy.
Hol tudnál visszafordulni? Csak akkor kell valahová fordulnod, ha máshol vagy. Hová tudnál fordulni? Amikor otthon vagy, nem kell utaznod. Egyszerűen távolítsd el ezeket a hamis elgondolásokat, amelyeket másoktól kaptál: a társadalomtól, a szüleidtől, a vallásodtól. A természeted nem olyan, hogy boldogtalan légy vagy hogy szenvedj.
Egyszer egy valóban az ürességben lévő ember rövid időre elpihent egy fa alatt. Amikor felébredt, és magához vette kis batyuját és koldulótálát, lényeket pillantott meg maga körül, akik mind felálltak, és így köszöntötték:
- Köszönjük a satsangot!
- Hiszen én egy szót sem szóltam hozzátok, aludtam.
- Igen, Uram. Ezt a satsangot nem kaphatjuk meg a mennyekben. A különböző mennyek istenei vagyunk, és mind azért jöttünk, hogy a satsangodat élvezzük. Ilyen még a mennyekben sincs. Egész nap elfoglaltak vagyunk és csak fecsegünk. Oly sok ott a mulatság, annyi, de annyi. Olyan élvezetek, amelyeket az emberek még elgondolni sem tudnak. Ezek nagyon lefoglalnak bennünket, de közben békére vágyunk. Körbetekintettünk, azt keresvén, hol kaphatjuk meg az elme békéjét.
Az istenek letekintettek a mennyekből, és a Földön rátaláltak erre az alvó férfira. AKINEK NINCSENEK AZ ELMÉJÉBEN GONDOLATOK, BÉKÉT ÉS SZERETETET SUGÁROZ MAGA KÖRÜL. Mindenki vonzódik ahhoz, akinek elméjében nincsenek fogalmak.
- Azért jöttünk hát, mert ez a szeretet és a béke helye. Köszönjük e satsangot!
Amint az istenek visszatértek lakhelyükre, virágözönt zúdítottak a férfira, és még a fa is virágba borult, hogy virágait rászórhassa.
Csak maradj csendben, és nézd meg, mi történik. Az egész természet szeretni fog téged. Jobban gondoskodik majd rólad, mint saját édesanyád, aki a világra hozott és kitett mindezen gondoknak. De ez a másik anya, a tudatosság, akiről ha tudod, hogy ő az igazi édesanyád, gondoskodni fog rólad, és megadja neked a békét, a boldogságot és a halál nélküli állapotot is. Egyetlen más anya sem tudja ezt megadni. A halál nélküli állapot az örökkévalóság, de ezt az anyát nem ismerjük fel, így bajba kerülünk.
Amikor szeretsz, minden lényt szeretsz. Amikor eszel, mindenki eszik a tányérodról, még azok is, akik meghaltak, és akik még csak most jönnek majd. Amikor nézel, minden szem összegyűlik, és ezen a retinán keresztül lát.
|